Projekt ismertetése

Magyarország-Ausztria között jelenleg működő árvízjelző rendszer infrastrukturálisan nem felel meg a kor követelményeinek, az adatszolgáltatás nem kellően rugalmas, s ezzel megnehezíti az alsó folyószakaszon az árvízi védekezést.

A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság 2007 márciusában megfogalmazta egy közös, a teljes Rába vízgyűjtőre kiterjedő árvízi előrejelző rendszer kialakítását.

Ezt követően az érintett intézmények több közös megbeszélést tartottak, és határoztak a mellett, hogy az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül, Unios támogatás mellett hozzák létre a kívánt előrejelző rendszert.

A tervezett modell-rendszerrel lehetőség nyílik a csapadék, a léghőmérséklet és a vízszint valós idejű adatai valamint az előrejelzett csapadékadatok alapján a lefolyás alakulásának egy bizonyos előrejelzési ideig történő becslésére. Az előrejelző rendszer alapját hidrológiai, és egy dimenziós hidraulikai modellek összehangolt működése adja.

Az előrejelző rendszer központját egy folyamatos és átfogó előrejelzést végző központi szerver adja, ami meghatározott időközönként küldi az adatokat a projektpartnereknél telepítendő alközpontoknak, ahol a központi modell eredményeinek figyelemmel kísérése mellett lehetőség lesz egyéni modellvizsgálatokra, saját szcenáriók futtatására is.

A folyó alsó szakaszán egy-egy kiemelt fontosságú területre kétdimenziós modell-vizsgálatok is készülnek, melyek közvetlenül nem képezik részét az előrejelző rendszernek, de segítik a rendszer pontosítását. A kétdimenziós modell továbbá hatékony eszközként szolgál majd az operatív árvízvédekezés tervezésében is.

A rendszer által szolgáltatott adatok interneten keresztül nyilvánosan is megtekinthetők lesznek, így az érintettek-érdekeltek folyamatos tájékoztatást kaphatnak a folyó vízjárásáról, egy esetleges árhullám érkezéséről.

Mind a projektmenedzsmentben, mind az előrejelző rendszer létrehozásában kiemelten fontos a projektpartnerek együttműködése. A rendszer létrehozásánál (kalibrálás, verifikálás) az igények meghatározásánál minden partner tapasztalatára szükség van. Fontos, hogy a projektpartnerek együtt dolgozzák ki az alapokat, együtt végezzék el az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint összehangoltan helyezzék üzembe a rendszer elemeit. Ehhez állandó információ- és tapasztalatcsere valamint intenzív egyeztetés szükséges. A vezető partner feladatait a Stájerországi Tartományi Kormányhivatal 19A szakosztálya látja el. A PR tevékenységhez fűződő feladatokat egy kommunikációs terv szerint kell teljesíteni és a projektpartnerek ezeket közösen, valamint egyedi esetekben egyedül végzik el.

 

A projekt fontosabb határon átnyúló területfejlesztési hatásai

Az illetékes intézmények határon átnyúló közös együttműködése révén lényegesen jobban lehet felmérni az árvízből eredő kockázatokat. A modell egy határon átnyúló, egymásba fűződő rendszer az adatgyűjtéstől, adatfeldolgozástól és adatszámítástól kezdve a kiértékelésig és az azonos megítélésű interpretációig. Ez a résztvevő partnerek tartós jó összehangolását és együttműködését követeli.

A határon átnyúló javasolt árvízi előrejelzési modell lehetővé teszi a vízgyűjtőt érintő információkhoz való gyors hozzáférést. Ez az alapja a regionális vagy helyi árvízi események jobb felmérésének. Ezzel a modell eredményei határon átnyúló módon az élet és javak ill. az infrastruktúra védelmének alapját képezik. A felépítendő modellrendszer továbbá hatékony döntéstámogató eszközként használható az árvízi kockázatkezelésben, és az infrastrukturális fejlesztések terén.

 

Partnerség

A partnerek a projekt munkaterületeit a projekttervezet közös kifejlesztése valamint a Rába menti érintettség alapján a következőképpen osztották fel:

Vezető partner szerepét a Stájerországi Tartományi Kormányhivatal 19 A - vízgazdálkodási tervezés és települési vízgazdálkodás - szakosztálya vállalta fel.

A 19 A szakosztály már átfogó tapasztalatokkal rendelkezik előrejelzési modell fejlesztése és megvalósítása terén (Mura-modell) és Stájerországban szakmai szempontból ez a szakosztály a felelős a természeti vizek kezelésében. Mivel a 19 A szakosztály már több Interreg-projektben szerepelt projektpartnerként mind tartalmi mind adminisztratív szinten a vezető partner szerepe kínálkozik. Ezért a 19 A szakosztály a projektfejlesztésben vezető szerepet vállal. Nagy tapasztalattal rendelkeznek, s ezt felhasználva gondoskodnak az előrejelző rendszer adatigényének meghatározásában, a területükre eső adatok szolgáltatásáról, a modell felhasználásához szükséges szcenáriók és definíciók kialakításával kapcsolatosan is. A projektadminisztráció számára professzionális projektvezetést hoznak létre.

A Burgenlandi Hidrográfiai Szolgálat projektpartner szintén szakmailag felelős a Rába vízgyűjtő területére eső részéért és a tervezett előrejelző-rendszer felhasználója is lesz. Ezért a projekt tartalmának meghatározása mellett az adatokról, a rendszer Burgenlandra vonatkozó definíciójáról és a szcenáriókról is szakmailag gondoskodik.

A Nyugat-dunántúli és az Észak-dunántúl Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közösen (mindketten a Rába vízgyűjtő saját területükre eső részének felelős szakmai intézményei) dolgozzák ki a magyar alkalmazásokhoz szükséges követelményeket és meghatározásokat, valamint a magyar területen szükséges két dimenziós modell követelményeit.

Gondoskodnak a Rába magyarországi szakaszára vonatkozó szükséges adatokról és a modell felhasználásához szükséges szcenáriók és definíciók kialakításáról is.